Harkány Magyarország, valamint Baranya megye déli részén található, 8km-re a horvát határtól.
A település fejlettsége, térségi szerepe, kiemelkedő idegenforgalmi jelentősége révén 1999. július 1-én Harkány városi rangot kapott. Ettől függetlenül Harkány megőrizte csendes, barátságos, természetközeli hangulatát, mely a térséget közkedvelt üdülőhellyé teszi. A jó levegő a gyönyörű környezet, a mediterrán mikroklíma a rengeteg látnivaló vonzák a temészetszerető, pihennivágyó látogatókat.
Mind Hakányban, mind a környező, közeli településen, rengeteg fesztivál, zenei vagy kultúrális program kerül megrendezésre évről évre.
Lélekszám: 3436 fő
Belterület: 426 ha
Külterület:2143 ha
Az önkormányzat címe: 7815 Kossuth u. 2.
Tel: 72/480 – 501. Fax: 72/480 – 518
Polgármester: Bédy István
Alpolgármesterek: Kecskeméthy Pál, Matyi József
Jegyző: Dr. Kogler Tibor
Önálló jegyzőséggel rendelkező település
A település, amely nagyközségi státuszt visel, Baranya megye déli részén, közel a Villányi – hegység déli – délnyugati nyúlványaihoz terül el. A magyar – horvát államhatárt jelentő Dráva folyótól északra 10-km-re fekszik. Nemcsak megyében, nemcsak az országban, hanem a határokon túl is, egész Közép – Európában is jól ismert üdülőhely, gyógyfürdőhely. Híres gyógyerejű, kénes hévizéről. Szomszédai északon Túrony és Csarnóta, északkeleten Máriagyűd, a híres vallási zarándokhely, ma már Siklóshoz tartozik, keleten Siklós város, délkeleten Matty, délen Drávaszabolcs, délnyugaton Drávapalkonya és Drávacsehi, nyugaton Ipacsfa és Márfa. A nagyközség közlekedési szempontból jól megközelíthető. Kelet-nyugati irányban áthalad rajta a Villány-Siklós vasútvonal, amely Harkánytól az Ormánság felé veszi útját. Az itteni vasúti közlekedés színvonala igen sok kívánnivalót hagy maga után, e vonal erősen visszafejlesztett, kevésbé kihasznált, korszerűtlen. Harkány szinte a megye déli részének mértani középpontjában, az itt elhaladó utak középpontja, gyűjtőpontja. Az egyik fő ütőere a Pécs-Drávaszabolcs közötti 58-as számú főútvonal, amelynek minősége a település körzetében igen jó. Biztosítja a megyeszékhely gyors elérését, déli irányban pedig a nagy forgalmat lebonyolító Drávaszabolcsi határátkelőhelynél ér véget. A nagyközségen keleti-nyugati irányban halad át az út, amely lényegében Villánynál indul, majd Harkány után az Ormánság forgalmának egyik fő lebonyolítójává válik. Így a nagyközség átmenő forgalma minden irányból igen nagy, amit tavasztól őszig csak fokoz idegenforgalmi vonzereje. A legközelebbi város Siklós 6 km-re van, a megyeszékhelytől való távolsága 25 km. A település földrajzi értelemben lényegében egy határon fekszik, hiszen egyik oldalról a Dráva-ártér és a Fekete-víz síkja határolja. Északi részén említhető meg a Villányi-hegység is, mint önálló terület. Legszorosabban a Nyárád-harkányi löszvidékhez köthető. Ez a rész a megye legfiatalabb geomorfológiai körzete. Kialakulását meglehetősen homogén tényezők alakították, ezért formakincse is viszonylag egysíkú. Éghajlati szempontból Harkány térsége Baranya megye legmelegebb részei közé tartozik. Jellemzője a mérsékelten forró nyár, az enyhe tél. A mérsékelten szárazt területen tavasztól őszig elégtelen mennyiségű a csapadék. Itt a szárazföldi hatások még erősen érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet 10,5-11 Celsius fok között alakul. Sugárzási adottságai kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóan alkalmas.
Harkány község címere
Harkány lakossága az elmúlt közel öt év-tizedben háromszorosára növekedett, ma Baranya megye egyik legnagyobb lélekszámú és legjelentősebb községe. Fejlődésének iránya egyértelműen a várossá válás felé mutat. Közel három és fél ezer fős állandó népessége nyaranta az idegenforgalmi szezonban megsokszorozódik. Az idegenforgalmi szezon itt időben elnyújtott a meleg vizes gyógyvíz miatt. A fürdő télen is a vendégek rendelkezésére áll. A településhez jelentős nagyságú belterület és külterület is tartozik. Az 1356 lakás közül 15 önkormányzati tulajdonban van. A nagyközség infrastrukturális ellátottsága kiemelkedő. Az elmúlt évek minden fejlesztése az itt élők érdekeit és pihenni, gyógyulni vágyó emberek minél nagyobb kényelmét szolgálta.
Harkányról elmondható, hogy napjainkra elérte a teljes közművesítettség állapotát. Az elektromos hálózat, a közvilágítás a település egészén kiépített, felújítása, modernizálása folyamatosan történik. Hosszú ideje rendelkeznek egészséges ivóvízzel, amit a lakosság, az intézmények és az üdülők vezetéken keresztül kapnak. A vezetékes ivóvízzel rendelkező lakások aránya 10 %. A rendszer bővítése építkezések során azonnal megtörténik. A helyi vízmű tulajdonosa Harkány nagyközség önkormányzati képviselőtestülete. Jól szervezett a kommunális szilárd hulladék gyűjtése. E munkát és a hulladék szállítását az önkormányzat egy siklósi vállalkozóra bízta. A begyűjtött hulladék szakszerű elhelyezése biztosított, mégpedig egy korszerű, 14 ezer m ³ befogadóképességű telepen. Ma már látszik, hogy ennek nagysága a közeljövőben nem lesz elégséges, ezért a helyi önkormányzat 1998-ban új telep megépítését tervezi. A hulladéktelep kezelését gazdasági társaság végzi. A település szennyvízcsatornával rendelkezik, kiépítettsége a területen kiemelkedő. Az elmúlt néhány évben ebben a vonatkozásban nagyarányú fejlesztések történtek. A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya ma 70%-os. A folyékony kommunális hulladék elszállításában a visszamaradt 30% tartálykocsis formában a szennyvíztisztító műbe kerül, amelynek üzemeltetését a siklósi vízmű vállalta magára. A szennyvíztelep kapacitása 4 ezer m³, e befogadóképesség évekre elegendőnek látszik. Harkány vezetékes gázzal nem rendelkezik, ennek oka, hogy a földgáz még nem érkezett a település közvetlen közelébe. Ahogy ez bekövetkezik, a gázhálózat kiépítése is megtörténik. A nagyközség a cross-bar rendszerbe be van kapcsolva. Korábban a település telefonon való elérése még e rendszerben sem volt könnyű. A telefonhálózat fejlesztése 1994-ben fejeződött be, így ez a probléma is nagymértékben csökkent. A telefonnal ellátott lakások aránya ma 30%-os, amely a település rangjához viszonyítva még mindig alacsony. Kiépítették a helyi kábeltelevíziós rendszert is, a hálózatba bekapcsolt lakások aránya jelenleg 50%-os. Ezzel lehetővé vált 8 műholdas csatorna vétele. Emellett a kialakított stúdión keresztül helyi televízió műsor is készül heti egy alkalommal az itt élők számára. Harkány belterületén a burkolt, portalanított utak aránya 100%-os. A helyi önkormányzat infrastrukturális fejlesztési tervei között szerepel a valamikori önálló település, ma Harkány szerves részévé vált Terehegy szennyvízhálózatának teljes kiépítése 68 millió forintértékben, emellett amennyiben az ezredfordulóra Harkányhoz ér a vezetékes gáz, a rendszer teljes kiépítése, kialakítása. Költségeinek pontosítása jelenleg folyik.
Harkány környékén az 5-6. században itt élt hunok emlékeit találták meg, mégpedig 2 ezüstfibula formájában. A hozzátartozó Lulupusztán a 6-8. század között a régiót uralmuk alatt tartó avarok régészeti leletei kerültek elő. 1934-ben Fejes György itt 5 avar sírt tárt fel. Terehegyen 1962-ben az avarokra vonatkozóan 10 sír feltárásával Kiss Attila végzett hitelesítő ásatást. Egyes adatok szerint Harkány közvetlen környezetében a még korábban itt élt rómaiak emlékeit is megtalálták, de az erre az időszakra vonatkozó monográfiák ezt nem említik.
Harkány neve először 1323-ban bukkant fel az írott forrásokban Harkan alakban. Néveredete bizonytalan. Egyes feltételezések szerint a magyar harkály madárnévnek változata rejlik benne, mások szerint az ómagyar horka méltóságnév származékával van dolgunk. A 14. században Pál fia György temesvári alvárnagy birtoka volt, majd 1397-ben a Garák vásárolták meg. Innen kezdve Harkányt a siklósi vár mindenkori urai birtokolták, így a Batthyányak és a Benyovszkiak is. Itt született Járó Péter, aki az 1766. évi jobbágyfelkelést vezette és megostromolta a siklósi várat. Harkány a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A falu magyar lakossága mellé a múlt század közepén kezdték német családok letelepedni. A múlt század második felében horvát és szerb, századunkban szlovák anyanyelvűek is megjelentek a településen. A nem magyar nemzetiség a falu össznépességének 6-8%-át tették ki. A múlt század második felében és századunkban a község külterületén számos lakott hely alakult ki, köztük szorványtelepülések, így Burutanya, Hesztanya, Lajosháza, Mackótanya, Töttösitanya, szőlőhegy, stb. 1930-ban 622 magyar, 23 német, 11 szerb, illetve horvát és egyéb anyanyelvű lakosa volt a falunak, a kisebb külterületi lakott helyein és a Szőlőhegyen 61 magyar, 5 német, 12 különféle szláv és egyéb anyanyelvű élt. 1970-ben 1988 magyar, 79 német és 16 délszláv lakosa volt, ebből külterületen lakott 122 fő. Terehegy önálló igazgatása 1977-ben szűnt meg, összeépült Harkánnyal, átvette annak nevét is. Előde Oros, akinek tulajdona volt Bot comes, aki a helység nevét Botteremhelyére változtatta, majd a település székhely jellegének megszűnése után Teremheg, Teremhegy, majd Terehegy. A másik család, aki feltétlenül említésre méltó, a köznemesi rangú Bika család, akiknek tagjai nagy szerepet vállaltak a környék sorsának formálásában. Pesty Frigyes Harkány és vidékérő egy alkalommal így írt: ” E vidék bőköznek neveztetik termékeny voltáért.”.
Harkány nagyközség lakosságának több mint a fele az üdülőteleppel, a fürdővel kapcsolatos szolgáltató tevékenységből él. A fürdő a régi falu déli szélénél, mintegy 50 hektáros parkban alakult ki. A gyógyvizet 1823-ban Pogány János gyűdi árokásó munkás fedezte fel. Csatornaásás közben tapasztalta, hogy a földből feltörő meleg víz izületi bántalmaira gyógyítóan hat. Miután a vegyelemzések is kimutatták a víz gyógyerejét, megkezdődött a település fejlesztése, amely a gyógyvíz feltárása óta eltelt több , mint másfélszáz esztendő alatt ma már az évente másfél millió vendéget fogadó gyógyfürdőhöz vezetett. A meleg karsztvíz a geológusok megállapítása szerint legalább 1500 méter mélységből tör fel és kutakon át jut a felszínre. Az 1. számú kutat 1866-ban Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek, a hazai geotermikus kutatások úttörőjének (1821-1888) fúrásai alapján létesítették. A kút 34,77 méter mély, hozama percenként 1200 liter, vizének hőmérséklete 62,2 Celsius fok volt. A 2. számú kutat 1887-ben szintén Zsigmondy Vilmos nyitotta meg. 48,77 méter mélységgel, percenként 600 liter, 69,75 Celsius fokos vízhozammal. A két kút együttes hozama tehát 2500-2600m³ volt naponta.
Ma már nem ezek a kutak működnek, hanem újabbak. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1955-ben leírt vizsgálati jelentése szerint a harkányi fürdő vize:”… jelentékeny hévíz, amelynek fluorid-ion tartalma jelentős. Rádiumemanáció-tartalma csekély.”. A gyógyvíz fürdéssel és iszapgöngyöléssel ízületi bántalmak, ideggyulladás, idült mozgásszervi és női betegségek gyógykezelésére, továbbá balesetek utókezelése, ivókúrával pedig agyomor és a mirigyek működésének, az epe kiürülésének, valamint a belek mozgásának fokozására használható eredményesen. Egyes források szerint a víz gyógyító hatását a török hódítók is felismerték és szívesen felkeresték a környéken több helyen is feltörő forrásokat a gyógyulás reményében.
Az 1824 tavaszán elkészült tervek alapján a Batthyány-család jóvoltából megindult a dongákkal körül rakott medence építése, amelyet júliusban adtak át. Innentől kezdve egyre többen keresték fel a forrást, amelynek gyógyító ereje mind esetben megmutatkozott. Az uradalom minden rászoruló részére szabad fürdést, a szegényeknek még ingyen étkezést is biztosított.
1828-ra felépült az első 28 szobás szálloda és megkezdődött a parkosítás is. 1844-ben átadták a fürdőt a közönségnek , a maga korában Magyarország legszebb fürdőházával, amelyben 26 süllyesztett márvány és fajanszborítású kádat helyeztek el. A fürdőtelep legrégibb épülete a volt a fürdőszálló, a gyógyfürdőkórház része. A klasszicista stílus épület déli oldalán 1830-ban, nyugati részén 1870-ben korszerű, új, hatszintes épületet hoztak létre. Udvarában szép modern szobrot, előcsarnokában pedig a pécsi Zsolnay-gyár ajándékaként, művészi majolika dísz kutat találunk. A kút Fürtös György 1978-ban készített alkotása. A fürdő előtti parkban Zsigmondy Vilmos szobra áll. A szobor közelében levő kápolna 1906-ban, Károlyi Emil pécsi építész tervei szerint építették. A kórházzal szemben 1934-ben épült meg az Ilona fürdő. A strandfürdő együttest 1925-ben létesítették egy medencével, amely az óta jelentősen bővült. Két téliesített medencéje közül az egyik kifejezetten a gyógyítást szolgálja. Emellett van még meleg vizes medence, versenymedence és gyermekmedence is.
A gyógymedencénél orvosi rendelők, különböző gyógyászati helyiségek és egyéb, a vendéglátást segítő egységek szolgálják a fürdőzőket. Az ellátás a strand területén több helyen folyik és kielégíti az igényeket. A gazdasági válságok, az első és második világháború időszaka alatt jelentősen visszaesett a fürdő forgalma. Államosítása 1949-ben következett be, ekkor megyei irányítás alá került. 1954-től éves forgalma fokozatosan emelkedett és 1990-ben megközelítette a 2 millió fő főt. Ez a szám 1991-92-ben 1 millió fő alá csökkent, amelynek oka elsősorban a belföldi gazdasági helyzet, a német egyesítés a délszláv háború volt. Ma ismét emelkedő tendenciát mutat a forgalom. Európa szintén minden országból megjelennek itt vendégek. A fürdő tulajdonjoga a legfrissebb döntés értelmében 50-50%-os tulajdonhányaddal Harkány önkormányzati képviselőtestülete és a Baranya Megyei Közgyűlés kezébe került. A két szervezet közötti vita több bírósági tárgyalás után végül megegyezéssel ért véget.
A harkányi gyógyfürdőkórház 1955-ben kezdte meg működését, összesen 120 ággyal. Jelentős bővítés 1964-ben következett be, amikor további 126 fekvő beteget tudott fogadni. Az egészségügyi tárca vezetője 1977-ben adta át rendeltetésének az újabb épületet. Ugyanebben az évben épült meg a 42 ágyas mozgásszervi rehabilitációs osztály is. A fejlődés következő állomását 1980 hozta el, amikor 30 ágyas nappali kórháznyílt meg. Az újabb előrelépést napi 1200-1500 beteg korszerű, kényelmes minden igényt kielégítő fiziotherápiás épületegyüttes létesítése jelentette 1986-ban. Négy évvel később adták át rendeltetésnek a kupolás medencecsarnokot. A kórháznak többek között van szakrendelése, rehabilitációs osztálya, gyógyszertára.
A gyógyvíz felszínre töréséhez hagyomány, legenda is fűződik, amely már számos kiadványban megjelent. A különböző változatok egy történethez kötődnek, amely a következő:
” Dél felől ha szemre veszed a Harsányi csúcsos hegyet, láthatod, hogy több barázda van a sziklás hegybe szántva és kakas, bak, macska lábnyom látszik a hegygerinc háton. Lakott itt egy öreg néne, volt egy Harka nevű lánya, hét határban nem volt párja. Szemet vetett rá az ördög, éjszakánként ott lődörgött. Nem fogyott ki a beszédbül. Ha fogad a lányra vásik, kakas kukorékolásra szántsd föl a Harsányi hegyet! Szólt az ördög: máris megyek! Aranyekéjébe fogott egy macskát, egy kecskebakot, meg egy kakast. Az asszony a padláslikon les-várja ugyan-bizony a lópatás mire végzi. Szeme kidülledve nézi, hogy az ördög lóhalálba már a hegyderekát járja. Ha így nyargal, fölér jóval előbb. Nosza az asszony futóra! Tüstént szalad a tyúkólba, kukorékol kicifrázva, s ahány kakas, recitálja, még az eke elé fogott kakas is meg szólamodott ! Az ördög a haját tépte. A három állat heggyé vált, s az ördög látva,hogy vesztett, mérgében toppantott nagyot, lyuk támadt és elnyelte legott. Hol pokolra ment a földből kénszagú melegvíz tört föl.”
Harkánynak római katolikus kápolnája, egy római katolikus és két református temploma van. Utóbbi copfstílusú, szép vonalú épület, amely 1802-ben épült gúlasíkos toronnyal. A templom mellett álló paplak falán 1980 óta márványtábla örökíti meg az itt született jeles református lelkész és újságíró, Munkácsy Albert emlékét, aki Táncsics Mihály jó barátja volt, és forradalmi írónak 1848-ban Siklós és környékének követévé jelölését javasolta. A kórház falán Zsigmondy Vilmos emléktáblája látható.
A nagyközségben jelenleg 15 művészeti alkotást tartanak nyilván.
Ezek a következők:
1. Táncos pár- alkotója Varga Imre, helye a Napsugár szálló előtt.
2. Guggoló nő-alkotása Seregi József, helye a Bányász vendéglő kerthelyisége.
3. Fekvő nőalak szökőkúttal-alkotója garami László, helye a Gyógyfürdőkórház kertje.
4. A gyógyforrás keletkezésének legendája kerámiából- alkotója Németh János, helye az 1. számú fedett gyógymedence hátsó része.
5. Zsigmondy sétány nyugati vége.
6.Kitaibel Pál botanikus mellszobra-alkotója Cs. Kovács László, helye Kitaibel Pál Általános Iskola parkja.
7. Női akt-alkotója Kovács Jenő, helye gyermekmedence szökőkút.
8. Kerámia szökőkút-alkotója Fürtös György, helye a kórház hallja.
9. szökőkút gólyával-alkotója Tóka Vendel, helye Petőfi Sándor utca 83. számú ház kertje.
10. Istvánffy Miklós-alkotója Rigó István, helye az arborétum.
11. Kanizsai Dorottya-alkotója Borbás Tibor, helye az őspark.
12. Jókai Mór-alkotója Trischler Ferenc, helye az arborétum.
13. Sztárai Mihály-alkotója Morvay László.
14. Harangláb-alkotói Kiss Levente és Baróthy Ádám, helye a templomkert.
15. Szentháromság szobor.
A közösség lakossága több csatornán értesülhet szűkebb környezete híreiről. Egyfelől a már említett kábeltelevíziós hálózaton, másfelől a rendszeresen megjelenő Harkányi Hírek című újságon át, amelynek szerkesztője Koller Zoltán.
Harkány humán szféra tekintetében átlagos településnek tekinthető. Bölcsőde nem működik a községben. A 3-6 éves gyermekek nevelését és oktatását egy óvoda végzi, amely körzeti feladatokat is ellát. Ugyanígy körzeti funkciójú a Kitaibel Általános Iskola. Az alapfokú oktatás mellett a gyermekek németül, angolul és horvátul is tanulnak, amelyet később jobb elhelyezkedési lehetőségeik mellett a Harkányi idegenforgalom segítésére is jól hasznosíthatnak. A kulturális szórakozási lehetőségek egész évben a művelődési ház programjai biztosítják. 1994 tavaszán egy nemzetközi szintű sportcsarnok építését kezdték meg, amely ma már betölti feladatát. Ezalatt az idő alatt indították útjára az elöregedett általános iskola rekonstrukcióját és bővítését is. A helyi önkormányzat egy sportpályát is üzemeltet.
Harkány népessége az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett. Helyi munkalehetőségekben a nagyközség nem szenvedett hiányt, amit az idegenforgalom és helyi intézmények biztosítottak elsősorban. Ennek következtében elvándorlás nem volt, a munkahelyre való ingázás Pécs és Siklós irányába minimális szinten maradt. A település korfája pozitívan alakul. A munkanélküliség kialakulása a községet sem kerülte el, jelenlegi szintje jóval az országos és megyei átlag alatt van, mindössze 5%. Ez 60 főt érint, 40 férfit és 20 nőt. Közöttük felsőfokú képesítésű nincsen, tehát Harkány és környéke felszívja a képzett munkaerőt. A középfokú végzettségűek száma 3 fő, a szakmunkás munkanélkülieké 17 fő, a legtöbben szakképzetlenek vannak, összesen 40-en. Harkányban jelentős a vállalkozások száma. Jelenleg 67 gazdasági társaság működik itt, közülük 51 külföldi vegyesvállalat, ez utóbbi szám is jelzi, hogy a településbe érdemes befektetni. A községben nyilvántartott egyéni vállakozók száma is igen magas, 425, ebből 2 az iparban, 5 a mezőgazdaságban, 836 a kereskedelemben és 32 a szolgáltatásban tevékenykedik. A gazdasági társaságok közül kiemelkedik a Tar Művel Kft. és a Sopa Kft.
A vállalkozások túlnyomó többsége is az idegenforgalmat szolgálja. Ma 8 szálloda működik a településen. A legjelentősebbek: a Dráva, a Napsugár, a Baranya szálloda, a Hotel Platán, a Hotel Agro, a Siesta Apartman Club Hotel és a Balkon Viking Hotel. Van szép fekvésű, jól berendezett kemping is, ahol motel, bérelhető turistaházak, összkomfortos lakrészek és sátorhelyek várják a vendégeket. Az elmúlt évtizedekben kisebb üzemi üdülők és többszintes, lakrészekkel rendelkező társas üdülők épültek. Ezek száma több ezer. Rengeteg családi üdülő nőtt ki a földből. Ezek helye elsősorban a település déli része. Sokan fizetővendég-szolgálat keretén belül kiadja üdülőjüket. Az étkezési lehetőségeket a büféken és szállodák éttermein túl magánkézben levő éttermek biztosítják. A zöldség-gyümölcs árusítása a piaccsarnokban történik. Ezen kívül 6 nagyobb élelmiszerüzlet áll a vendégek rendelkezésére. A településen jó az üzemanyag-ellátás is. Emellett autójavító műhelyek segítenek a bajba jutott autósoknak. Az önkormányzat fenntartásában levő kulturális intézményekkel párhuzamosan egy magánlovarda és zenés vendéglátóhelyek nyújtanak kikapcsolódási lehetőségeket. A környék látnivalói, Sikló ás Villány környéke, az ormánsági református templomok, a máriagyűdi templom a kirándulni vágyók igényeit elégítik ki. Az önkormányzat az idegenforgalmi szezonban hétvégeken vásárokat rendez. Harkány évente több konferenciának, szalmainak és tudományosnak ad otthont, ezek között van nemzetközi is. Rendszeresek a nemzetközi sportversenyek, labdarúgás, sakk, úszás és bridzs sportágakban. A település legjelentősebb rendezvényei közé tartozik minden év júliusában a fürdőfesztivál, szeptemberben pedig a szüreti fesztivál és május augusztus között a Harkányi Nyár.
A helyi önkormányzat nagy gondot fordít a nagyközség hagyományainak ápolására. Ennek eredménye Harkány címere és zászlója, a települést bemutató kisebb kiadványok és prospektusok, nem egy közülük több nyelven készült. Ez egyfajta menedzser tevékenység. A németországi Brüchköbel településsel 1990 óta, a horvátországi tengerparti üdülőhellyel, Crikvenciával 1996 óta ápolnak partnertelepülési kapcsolatot. Együttműködési megállapodás nélkül folyik a közös munka az erdélyi Szovátafürdővel is.
A települési önkormányzat éves költségvetésének nem egészen a fele állami támogatás. A közeli 414 millió forintból ez 195 millió forint . A többi helyi adóbevételből, egyéb helyi bevételből és hitelből tevődik össze. A lakosságra iparűzési adót, telekadót, építményadót és idegenforgalmi adót vetettek ki. Vagyonuk ingatlanból és részvényekből áll. A képviselő-testület Pénzügyi, Településfejlesztési és környezetvédelmi, Oktatás, kultúra, port és rendezvényügyi, valamint Szociális és közrendvédelmi bizottságot hozott létre. A várossá váláshoz szükséges gazdálkodást, a szükséges fejlesztéseket, a menedzser munkát kiemelt fontosságúnak tartják. Az egészségügyi ellátás az idegenforgalmi szezonban is jó, hiszen az Egészségházbab 2 körzeti orvos, 2 fogorvos, 1 gyermekorvos, a Fürdővállalatnál ügyeletes orvos, a Gyógyfürdő Kórházban pedig szakorvosok állnak a betegek rendelkezésére. A biztonság területén javulás tapasztalható. Harkányban az önkormányzat, a lakosság, a vállalkozók, a vállalatok együttes erővel lépnek fel a település fejlődéséért.